2011. május 27., péntek

Barátok közt

Főpróba
Bár szeptemberi baba vagyok, születésem napján nemcsak Szüleim és családom aggodalma, szeretete és örömkönnyei vártak, hanem csodálatos napsütés és a vele járó forróság is fogadott. Persze az ősz nem hazudtolta meg magát és hamar színt váltott! Gyönyörű ruhája ellenére, modora árulkodott igazi szándékáról. Hiába fúrta át sugarait a sötét és goromba felhőkön időnként a Nap, az eső és a párás, nedves levegő mintha elvették volna melegségét, erejét. Aztán a hosszú, hideg és fagyos tél túszul ejtette, én meg teljesen megfeledkeztem róla. 

Átadás-átvétel
Most itt van újra, azért, hogy segítsen nekünk. Mindenben. Öltözködésben, sétában, pihenésben, mozgásban és játékban. Rendelkezésünkre áll egész nap. Forró sugarait még szobám falain keresztül is érzem. Már nem kell annyi takaró alváskor. A játszószőnyeg sem korlátozza immár mozgásteremet. És szinte észre se veszem, mikor Anya felöltöztet. Kint Anya lágy, meleg ölelését a Napocska váltja fel. Megmarkolom sugarait és együtt sétálunk, odabújok hozzá és együtt szundítunk. Később együtt játszunk. Közben simogatja fürtjeimet, arcomat és kezecskéimet. A legjobb barátom!

Indul a mandula!
A szőnyegen nincsenek ilyenek
batting eyelashes
Csipet csapat

2 megjegyzés:

Adrienn írta...

Huni baba! Örülök, hogy Te is élvezed, hogy nem fél óráig tart az öltözködés! Én is utálom!! Mi is kihasználunk minden lehetőséget, hogy ne a panelban legyünk! Agárdon, anya anyájánál pedig, állandóan van valami izgi!! És amiket fél füllel hallottam a szüleimtől, hogy miket terveznek! Nem mindent értek, de biztos csupa jó dolog lesz, amiket kitalálnak nekünk!!!:))

Huni baba írta...

Hál Istennek felébredt a Világ hosszú téli álmából, és...levetkőzött. :) Még egy-két fokkal nő a hőmérséklet és ruhából még ennyi sem fog kelleni.

Mi már vigyázunk a dél körüli nagy melegekre, úgyhogy áttértünk a reggeli és késő délutáni sétaprogramra, de ha lehet minél többet töltünk a szabadban...