2011. május 31., kedd

Babazsúr

Nóra baba 1 éves
Nóra baba régi jó ismerősöm. A nagy találkozást még pocaklakó korunkban sikerült megejteni. Míg Szüleink különféle eseményekre jártak, vacsoracsatáztak, utána meg a kora reggeli órákig römiztek, addig mi jókat dumáltunk. Édesanyáink hasán keresztül. Pocakcsetteltünk. Mindent megbeszéltünk, azt is, hogy Nóra baba hamarabb veszi nyakába a világot mint én, de megígértem, hogy amint elérkezik a megfelelő idő követem Őt. A hosszú barátság alapköveit idejében leraktuk.  

Nóra baba hintáztat...
Gyakran hallom felnőttektől, hogy röpül az idő. Én még csak madárkákat, hintát és közalkalmazottakat láttam repülni, de lassan belátom, az időnek is vannak szárnyai. Még élénken él emlékezetünkben a Szüleinkkel való első találkozás, de már annyi minden történt velünk, annyi változáson mentünk estünk át, ismerkedtünk a világgal, egymással. Tanultunk és észrevétlenül egyénekké váltunk. Viszont tekintetünkben és arcunkon ott van még az ártatlanság, a keresés, hangunkban a lágyság, érintéseinkben a gyöngédség. Soha ne múljon el! Isten Éltessen, Nóra baba!

Hello Nóra!
Teleszáj: kijött a második!
Icike-picike házikóban...
...icike-picike barátok.

2 megjegyzés:

Adrienn írta...

Tényleg jó, ha van az embernek egy jó barátja, és a barátságot ápolni kell! Ráadásul, így, ilyen kellemesen! Kis idő múlva, a pár hónap különbség eltűnik, és jöhetnek a közös, játékos, csicsergős napok!

Vikike és Hunika írta...

Az életben rengeteg buktató vár ránk, ezért jó ha mindig van mellettünk valaki akire támaszkodhatunk, akinek segítségére számíthatunk. Legyenek szülők, testvérek vagy barátok...