Szóval ilyen érzés, amikor már nemcsak előttünk, hanem a hátunk mögött is van élet! Nagyiék biztos lennének pár évvel fiatalabbak, de ha engem kérdeztek, én jól érzem magam a bőrömben, és még egyelőre nem tagadom le az életkoromat. Nem egyébért, de semmi sem maradna belőle...Aztán csodálatos életem van, és erre büszke vagyok.
Miért is szomorkodnék az idő múlása miatt, mikor első életévemet barátaim és szeretteim társaságában tölthettem, és szintén az Ő társaságukat élvezhettem akkor is, amikor legördült a függöny életem első éve mögött, és ízelítőt kaptam a jövő marcipán-édes örömeiből.
Heten voltunk, mint a gonoszok: szívem csücske Rebecca, Nóra, Hanna és Boróka -igen jól számoltátok, az én szívemnek négy csücske van-, Zsoltika szorozva kettő, és jómagam. A kis Vincét azért hagytam ki az előbbi felsorolásból, mert Ő volt mindannyiunk közül a legügyesebb. Aki ekkora zűrzavar közepette is képes egy könnycsepp és szó nélkül elaludni, az csak egy szuper baba lehet...
Ennyit mondanék el dióhéjban első szülinapi bulimról. A továbbiakban beszéljenek a képek. Lapozzátok át, és győződjetek meg Ti is arról, hogy Meseország határa láthatatlan, partjait Játéktenger mossa, himnusza a Nevetés, címere Micimackó, nemzeti ünnepe pedig mindannyiunk Szülinapja. Isten Éltessen kedves Barátaim!