Édes fogság

 Mottó:

"Everything is everything
What is meant to be, will be
After winter, must come spring
Change, it comes eventually..." - Lauryn Hill

Tíznapos korom óta menetrendszerűen sétálunk. Minden nap. Sőt, a tavasz beköszöntével Anyáék beiktattak egy második, délutáni kimenőt is, aminek én kifejezetten örülök, mert míg a délelőtti sétifikálás alatt rendszerint álmaim színes könyvét lapozgatom, addig a délutáni alatt élő egyenesben látom álmaim netovábbját. Apa már elég korán megkezdte velem a matekot -eegy, kettőő, háároom, néégy, ööt...-, úgyhogy túlzás nélkül elmondhatom: egy kezemen meg tudom számolni, hányszor maradt ki eddig a napi séta. 

A "gyönyörű" áprilisi időjárás miatt sajnálattal kell jelentenem, hogy rabok lettünk. De édes fogság ez, hisz Szüleimmel együtt játszunk, dalolunk, táncolunk és alszunk. Újra meg újra. Nincs unalom. Bent rekedtünk. Ott, ahol minden sarok s szöglet, minden tárgy és arc szeretetet, melegséget és biztonságot sugároz. Itt van az én otthonom. 

"...Édes foglyod vagyok,

s te is az vagy nekem,

én fogom a kezed,

te fogod a kezem." Szuhanics Albert