2011. április 8., péntek

Ki nevet a végén?

Én azt mondom elaludtam, Anyáék meg boldogok, mert átaludtam az éjszakát...Valóban, ismét átaludtam az éjszakát, ilyenkor viszont mindig hiányérzetem van. Úgy érzem, mintha elkéstem volna valahonnan, mintha lemaradtam volna valamiről. Tegnap, kora reggel, mielőtt Apa munkába ment, már egy jó nevetésen is túl voltam, a kiadós sírás után...Ezzel szemben most kimaradt az éjszakai ébredés, nyöszörgés, sírás, evés, visszaalvás. Ok, rendben van Anya, örülj, de gondolj bele, a mulasztásokat pótolni kell. Hosszú napunk lesz! 





Nincsenek megjegyzések: