2011. április 15., péntek

Apához

"Mikor leszek én is felnőtt?
Mondd el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
de nem is vagyok baba!
Mondd el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e mondd korán reggel
dolgozóba menni?
Jó érzés-e hazaérni,
megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
ma is nagyobb lettem?
Jó érzés-e betakarni,
puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
kérlek, ne menj messze!
Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
kézen foglak Téged!
Örülsz neki? Vigyázol rá?
Mi vagyunk a képen!
Én vagyok az apukámmal,
ketten, kéz a kézben!" Bartos Erika

2 megjegyzés:

Adrienn írta...

De tündéri ez a vers!!!! Nem ismerem! Pedig sok van a fejemben nekem is! Majd utána nézek a neten!
Az illusztráció viszont, megérdemel egy különdíjat!!!!

Huni baba írta...

Örülünk, hogy tetszik a bejegyzés, de főként annak, hogy picit inspiráltunk vele.

A különdíjat köszönjük, boldogan átvesszük. :)