2011. április 18., hétfő

Örökség

Hinta-palinta,
Hová bújtál el Anya?
Kezedben a kamera,
Itt repül a madárka!
Attól tartok, apai ágon egy rettenetes dolgot örököltem. Későn fekvő és korán kelő vagyok. Séta közben, két álom között infókat gyűjtök, és hallom innen-onnan, hogy babatársaim némelyike akár délelőtt tíz-tizenegyig is alszik. Ráadásul korán is fekszenek. És későn kelnek. Én ennek a fordítottját teszem. 11-kor már hullafáradt vagyok, rengeteg teljesített házimunkával a hátam mögött. Csak abba belefáradok, amíg Anyáékat költögetem. Aztán elengedem Apát munkába, majd arra kell vigyáznom, hogy nehogy Anya egy pillanatra is megálljon, fellélegezzen. Még kiesik a ritmusból. A gyerekdalok, etetés, mondókák, pelenkázás, versikék, öltöztetés s a hinta eszeveszett ritmusából. Zsupsz!

2 megjegyzés:

Adrienn írta...

Huni baba! Hát, valami tényleg van köztünk:)) Nekem is azt szokta mondani anya, hajnali 5-kor, félálomban, hogy csak a Danisok (apa és mama) kelnek ilyenkor! De én fiú vagyok, és férfi mintát követek!!
Ezeket a dalokat én is szoktam nézni, addig hagyom anyát, hagy porszívózzon, vagy mosogasson!:))

Huni baba írta...

Azért javarészt szerencsések vagyunk, hiszen jól alszok éjszaka. Csak néha vannak balesetek...:)

Nagyon szeretem a gyerekdalokat. Már türelmetlenül várom, hogy én is csintalankodhassak, mint a fiúcska a videón...:))