Az Alma Együttes nagyszerű koncertjét követő tavaszi kollekció bemutatása után tudatosan döntöttem úgy, hogy tartok egy kis szünetet, visszavonulok a rivaldafényből, átadom a helyet a városnapok szervezőinek, sztárvendégeinek, és elvegyülök a tömegben.
Az ember azt hinné, hogy egy másfél esztendős kisgyerek számára nincs is annál egyszerűbb feladat, mint fejest ugrani a közel ötvenezer lelket számláló tömegtengerben, és eltűnni, mint póni a ködben. Nekem ez nem sikerült, mert Szüleim mentőövként szolgáló kézfogása minden lépésemet vigyázta.
Feszülten figyelem Réka indiai beszámolóját |
Vicces dolgokat mesélt... |
...és megdöbbentőket. |
Amíg dumcsizgattunk, megérkezett a nyár is |
Intenzív hidratálás |
Megdöbbenve vettem tudomásul, hogy Réka nem tud csacsacsázni.
Hát megtanítom.
Hab a sörön, hogy majd mindenben cinkosom volt Réka, magyarországi keresztmamám is, aki péntek este érkezett Mosonmagyaróvárról, és az egész hétvégét velünk töltötte. Mivel a keresztelő után először találkoztunk, én meg azóta töröm a magyart, rengeteg témát kellett napirendre hozzunk, többek között azt is, hogy mi a csudáért kellett megengedni, hogy hideg vizet öntsenek a fejemre a templomban.
Győri és szentgyörgyi "édes"
Különben Réka hivatalos ügyben járt nálunk: újságíróként Mosonmagyaróvárt és Sepsiszentgyörgyöt testvérttelepüléssé avató paktum aláírásáról tudósított. Azt mindenképp kihangsúlyoznám, hogy a két kisváros közti egyezség Mészelyék hathatós beavatkozásával és közbenjárásával jöhetett létre. Látjátok milyen nagyszerű családom van nekem? Büszke is vagyok Rájuk!
A továbbiakban megosztok Veletek még pár hangulatfotót a tavalyi, kisbabás után az első, már gyerekként megélt Szent György Napok eseményeiből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése