Az Alma Együttes koncertjében az volt a legszuperebb, hogy aznap Apa hamarabb hazaérkezett, és így Ő is velünk tartott. Persze tudtam én már idejében, hogy az egész csipet-csapat megy koncertezni, hisz három a magyar igazság, három volt a belépők száma is, de addig nem hittem, hogy így is lesz, míg Szeret! Szeret! Szeret! üdvrivalgás közepette Apa karjaiba nem vetettem magam a lépcsőház ajtajában.
Az almatúladagolás után a könnyes felhők elől félénken menekülő lágy tavaszi napsugarakba, a gyönyörű virágok bódítóan friss illatába és a méregzöld pázsit palástjába burkolózott parkban még egy sétát is beiktattunk. Tökéletes helyszín tavaszi kollekcióm egyik darabjának ősbemutatójára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése