2012. február 20., hétfő

LOL


Az életkor csupán egy szám, nem egy elmeállapot, vagy ürügy egy bizonyos viselkedésre, hallom olykor filozofálni a nálam sokkal okosabbakat és idősebbeket. Az optimistábbak még dalra is fakadnak, aszongya nem az a fontos az ember hány éves, csak a szíve legyen fiatal. A hölgyeknek ez a téma kissé túl kényes, úgyhogy nem feszegetném tovább főleg, hogy nem is erről, hanem a hétfőről akarok témázni.

Hétfő is csak egy, a másik hat nap közül, és semmilyen szabály nem írja elő, hogy ezen a napon levertnek és kedvetlennek kell lennünk. Elismerem, én sem rajongok érte, azért, mert a reggeli ébredés után szomorúan konstatálom, hogy nincs itthon Apa, de ez péntekig nem változik.

Az oviba és suliba járó gyerekek és diákok, vagy a dolgozni járó szülők számára is minden nap változatlan a felállás. Hétfőn is, kedden is, és így tovább egészen péntekig. Ezen változtatni nem lehet, viszont ez nem mentség vagy ürügy arra, hogy lefittyent orral és keserves ábrázattal, magunkba roskadjunk ezen a napon, vagy egész héten.


Az egyetlen dolog, amin lehet, és kell változtatni, az a hozzáállásunk. Ellenkező esetben csak ártunk. Magunknak és környezetünknek. Különben, ha az életkorral oly könnyedén megbirkózunk a szívünk segítségével, akkor a hétfő még kesztyűt se húzhat ellenünk...

Ne legyetek igazságtalanok hétfővel!

2 megjegyzés:

Adrienn írta...

Hát most, semmi közös nincs közted és én köztem!:(( Valahogy nekem, hosszú már a tél! Bár szüleim, mindent elkövetnek, hogy élvezetesebbé tegyék, de úgy tűnik, ezt Adriamamától örököltem.."nemszeretemtél" érzés:((
Bazsi

Vikike és Hunika írta...

Az én Szüleim sem rajonganak a télért! De addig, amíg családommal vagy barátaimmal lehetek, nekem mindegy mi van: tél vagy nyár, hétfő vagy péntek...Nem a forma, a tartalom a lényeg. :)