2011. november 25., péntek

Kopogtat a tél


Mondtam én már nektek, hogy nem adom fel. Semmilyen téren, és semmilyen területen. Addig amíg eldöntöm, hogy mi az, amit igazán szeretek csinálni, addig mindent kipróbálok. Mindent, ami eszem, kezem ügyébe kerül. 

Mert lehet, hogy a tegnap a pempi csomag megmászása félsiker volt, és épp a csúcsról csúsztam le, de ma már a fotelre is simán felmászok. És lehet, hogy a teniszütőt a tegnap még tádikó-nak hívtam, de közben rájöttem arra, hogy könnyebb lesz két lépésben megtanulni, ejtettem a teniszt, és ma már könnyedén kimondom, hogy ütő


És lehet, hogy...
...a tegnap este mikor elalvás előtt titokban felpillantottam a babócák szobájának ablakára csak annyit tudtam kipréselni kilenc és fél fogacskám között, hogy Em..., de ma már nevén szólítom a szőke ciklont. Mindez azonban csak egy kis része a szókincsemnek, ami napról napra gyarapszik, akárcsak a 2011-2012-es nagy téli kollekcióm






















4 megjegyzés:

Andras írta...

Kicsi asztronauta :)

h|e|gy írta...

Mi is pont azt mondtuk, hogy úgy néz ki, mint egy mini űrhajós. :)

Adrienn írta...

A lényeg, hogy nagyon praktikus! Se szélnek, se csapadéknak nincs esélye, hogy megzavarja a sétát! Jó választás, és főleg, jól is áll!:))
A szavak Bazsinak is hasonlóan sikerülnek, nem fárasztja le magát nagyon a beszédtanulással, de mindenki megérti, így nem sürgeti semmi!:)
A természet alapos megfigyeléséhez, amúgy is csend kell, hogy meghalljuk az üzenetét!:)))

Huni baba írta...

Hát én csakis olyan téli ruházatot ajánlok a figyelmetekbe, ami az általad megadott leírásnak megfelel. Jó lenne kihúzni a telet különösebb egészségügyi problémák nélkül. De az is fontos, hogy mindeközben jól nézzünk ki. :)))

A szókincsem gyorsan bővül. Elég csak egyszer megmutatni és magyarázni valamit, az már megy is a többi mellé. Imádok tanulni!

És igen, a természetet is ugyanúgy szeretem. Már megvannak a kedvenceim is: bokor, "epejpa", tó...:))