Visszatekintő

Napra pontosan egy évvel ezelőtt illusztris vendég járt minálunk, aki mint már annyiszor korábban, most is tökéletes kaméleonként olvadt egybe a környezettel: kisbabának álcázta magát, ám, amint az lenni szokott, előbb-utóbb, Anya hathatós unszolására, felfedte igazi arcát.

Hölgyeim és Uraim: Jim Carrey!

Népmese-effektus

Vagy mellékhatás...Elég nagy, de emészthető adagokban fogyasztom ugyanis a magyar népmeséket írott-olvasott és vetített formátumokban egyaránt. Szüleim nemrég azon szórakoztak, hogy végre van egy hely a világon, ahol már nincs válság. Pontosan nem tudni hol van ez a hely, tudniillik a furfangos népmesék nem adnak pontos útbaigazítást, csak amolyan ad hoc paraméterekkel szolgálnak: annyi biztos, hogy valahol hetedhét országon túl, ott, ahol a kurta farkú malac túr, az üveghegyen innen vagy túl egy szegény ember, asszony, vagy család él.

Emberhónap versike

Kányádi Sándor: November

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya. 

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel. 

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.

Kattintásra előbújok

The Little Drummer Boy

Szüleim és szomszédaink legnagyobb "örömére" hangszerimádatom újabb állomásához érkeztem. Házi stúdiómban eddig is jelen voltak a "bőrök", de csak mérsékelten püföltem őket. Most azonban fejest ugrottam az ütőhangszerek világába. Mutassatok egy felületet, bármit, bárhol és már pörgetem a ritmust. A minap a játszótéren is felfedeztem egy egész elképesztő felszerelést, amihez hasonlót még csak ezen a káprázatos videón láttam Apa jóvoltából. Ajánlom szíves figyelmetekbe, de vigyázzatok, függőséget okoz! Én azóta álmomból felkeltve is készen állok egy kis nagy progresszív dzsessz-rock örömdobolásra. Persze nem hagytam árván gitárjaimat sem, az aggódó szomszédoknak pedig üzenem: gyurmadobom is van.

Nyugodjon békében

Ne ijedjetek meg, senki nem vészett el, csak átalakult... Szüleimtől tudom, hogy úgy a tolerancia, mint a szimpátia csirája mélyen a családban gyökeredzik. A türelmesség és az együttérzés erkölcsi alapjait a családban kell megteremteni, ahhoz, hogy aztán később a tudásanyagot, úgy az egyéni, mint a közösségi életben kamatoztathassa kicsi és nagy egyaránt. Long story short: amit az "otthoni 7 év alatt" nem kapott meg vagy alaposan nem alapozott meg az ember, azt az égadta világon soha, semmi nem pótolhatja.

Ezt a hosszú és filozofikus mázzal bevont bevezetőt egy szomszédnéniben való óriási csalódásom váltotta ki.

Édes kék édeskék

Nagyszerűen indult a napom. Leszámítva az otromba paneleket és a még azoknál is rusnyább-rondább betongarázsokat, szobám ablakából utazási prospektusokba illő idill tárult: az a cseppnyi csapadék, ami az elmúlt napokat jellemezte, elég volt ahhoz, hogy a tömbházak között lapuló pázsitot a világ legszebb zöldjére fesse. Csak a sárguló, barnuló és "rozsduló" szomorúfüzek, hatalmas diófa, az akácok és a fel-felélénkülő szél árulkodnak arról, hogy a tavaszias időjárás ellenére nyakunkon az ősz. 

Később a parkban is hasonlóan idilli látvány fogadott: a szivárvány színeiben pompázó bokrok és falevelek csábító táncot lejtettek a déli harangszó súlyos ritmusaira. Hogyan, mivel tudná mindezt tetézni a mindig és mindennel elégedetlen, pontosítok, a maximalista kisember? Ezzel, ni!

Pali

Azt, hogy elkáposztástalanítottátok még nem tudom kimondani, egyebet viszont igen: megtanultam Anyától, hogy melyik a kicsi-, nagy-, mutató- és gyűrűsujjam, Apától tudom, hogy mi a fonákütés, és azt, hogy Anya szexi, tudom azt, hogy mire szolgál a tisztasági betét, és képzeljétek azzal is tisztában vagyok már, hogy ki van a labdában, amit Anya egy ideje a hasán hord, és ami napról-napra nagyobbodik, és időnként igencsak ijesztő alakzatokat ölt.

Smink

Anya a fürdőszobatükör előtt készülődik. Én:

-Mit irkafirkálsz a szemedre?

Gyerekszájcsokor ismét

Ezerrel lököm a dumát, nyomom a sódert, szájakrobatikám és nyelvtornám pedig olykor egész vicces nyelvi előre- és hátraszaltókat produkál...(folytatás)

-Apa! Apa! 
-Mondjad, Mackó! Mi történt?
-Jön a Mikulás! És, és, és hoz nekem... kúpot!

-Elfáradtál, Mackó?

-Iiigen...

-Na hadd el, ne keseregj! Mindjárt hazaérünk, gyorsan eszünk leveskét és azután alszol egy nagyot.

-Inkább ne feküdjek le... Ma már egyszer felkeltem.

Fejetlenség

Apa elvesztette a fejét, semmisnek nyilvánítja. Hivatalosan meg nem erősített információk szerint az érintett, pontosabban a fejetlen fél határozattan tagadja, hogy a háttérben látható rózsaszínű nyakigcsizma lett volna a szerencsétlen eset okozója.

Gyerekszájcsokor

Most már nincs visszaút; beszélgetek, lököm a dumát, nyomom a sódert, szájakrobatikám és nyelvtornám pedig olykor egész vicces nyelvi előre- és hátraszaltókat produkál. 

Egy amúgy kiérdemelt, ergo jogos apai fejmosás után Anya combjait átölelve kerestem némi vigasztalást:

-Anyám tyúkja vagy? - kérdezte Apa egy kis megjátszott haraggal a hangjában.

Gondoltam, itt a nagy és elmulaszthatatlan lehetőség, hogy visszanyerjem Apa kegyeit:

-Nem, Apa tyúkja vagyok - feleltem hízelgően.