Felnőttszáj

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetem, hogy a tegnapihoz fogható vihart még életemben nem aludtam át. Na jó, azért én is láttam a letört gallyakat és leveleket, a tengernyi tócsákat, a sarat és a törmelékeket, és láttam a júliusi jeget is, de ezt csak jóval azután, hogy elcsitult a zivatar és elcsendesedett a szél. Miután a Napocska, félénken ugyan, de küldött hozzánk egy kis meleget Apával elindultunk felmérni a károkat. Dögunalmas munka. Rögtön belealudtam...

A rövid alvás nagyon jó hatással lehetett rám, elég jól kisimíthatta ráncaimat...Erre a következtetésre akkor jutottam, amikor hazafele a következő történt: a múzeum előtti sétányon haladtunk Apával, amikor egy ismeretlen hölgy közeledett felénk. Már messziről látszott, hogy rúzs helyett széles mosolyt hord az arcán. Hozzánk érve így szólt kedvesen:

-Milyen szép kislány! 

-Nem kislány, kisfiú!-javította ki Apa a lelkendező asszonyságot, mire az:

-Hát akkor nem szép, hanem GYÖ-NYÖ-RŰ!!!

Selyemfüggönynyálazó

Önálló baba

Nem csak a fotó kedvéért...

Ezt a lazaságot!

Oroszlánharc

Aznap délután

a szobor mögött Anyával

Szombat reggel, hétvégi szokásainkhoz híven, Apával a Nappal együtt keltünk, és egy rövid, csendes játék után, amikor mások még az álomvilág utcáit járják, már gurultunk is az Erzsébet park irányába. Mindketten szeretjük a nyári reggelek csendjét. Ilyenkor csak a madárkák vidám csicsergését hallani. A levegő még tiszta. A por is lustálkodik még a járdák és utak mentén. Alig látni embert, vagy hallani hangokat. Szombat van, mindenki alszik még. Mi szeretjük szemlélni az ébredező várost. 

Nem mondhatja magát 

Szentgyörgyinek

az a kisgyerek,

aki nem mászta meg 

a híres obeliszket...

Gondolom így volt ezzel az a közel 50 fős turistacsoport is, akik fegyelmezetten állták körül a parkban levő 1848-as emlékművet. Csendben hallgatták végig az idegenvezető rövid beszédét, koszorúval tisztelegtek a forradalom áldozatai előtt, majd a történelmi események súlyától átszellemülve vették irányukat irányukba. Mi oroszlánfaroknyi távolságra játszottunk Apával a fűben, a hozzánk hasonlóan matinális Áronka, Vince és Boróka társaságában. Elég volt egy pillantást vetni a csipet csapatra és a középkorú városlátogatók egycsapásra levetkőzték az emlékműprotokollt: olyan lelkendezés lett úrrá rajtuk, mintha valami csodát láttak volna. Odarohantak, átöleltek, kézen fogtak és közben megállás nélkül áradoztak. Micsoda szemek! Micsoda szempillák! Aztán egyhangúan kijelentették, hogy gyönyörű kisbaba vagyok. Az oroszlánok ezt nem nézték jó szemmel...

 

Az oroszlánszelídítő

Az oroszlánnak is van szíve

Nincs harag

Vasárnapi desszert

Motorsport hétvége

Éééén??? Én leszek a beugró? Massa helyére?

Délelőtt

Érthető okokból a délelőttöket Apa nem velünk tölti. Ha Anya legnagyobb örömére elég korán ébredek, van némi esélyem ahhoz, hogy ha csak egy pár perc erejéig is, de elszórakozzunk picit Apával mielőtt dolgozni megy. A rendelkezésünkre álló idő egyikünk számára sem elegendő...

Aztán délután, a kései ebédnél, mikor újra együtt van a nagy csapat, Anyával alig bírjuk megválaszolni Apa kérdésözönét: ma reggel Huni baba hánykor ébredt?, délelőtt aludt?, játszott?, mászott?, beszélt?, jó kedve volt?, nyűgös volt?, nevetett?, sírt?...És így tovább.

Apa mindent akar tudni, Apa semmiről nem szeretne lemaradni, de hát mint annyi más esetben, mint annyi sok másik családban, könnyen előfordulhat, hogy akkor szalad ki számon az első a-pa, akkor teszem meg életem első önálló lépését amikor Ő éppen vizet hajt...mások malmára.

Kristálytiszta homály

Ha tiszta képet szeretnétek látni, nézzetek be a kép mögé.

Egy, kettő, három

Sziasztok srácok! Hogy ityeg a fityeg?

Nem mondod!

Na, ide figyeljetek! A megoldás a következő...

Vasárnapi desszert

Egy a szívem, egy a párom...

 ...Boldogságom tőle várom.
Más leánytól még az édes csók sem kell!
  Nála nincsen szebb!
Nincs nála senki édesebb.

Ne fald be!

A kiadós ebéd és egy rövid szieszta után Anyával ismét útra kerekedtünk és picit eljátszadoztunk a zöld pázsiton, élveztük az elmúlt héten a felhők közül oly ritkán előmerészkedő napocska forró sugarait és együtt daloltunk, fütyörésztünk a vidáman csicsergő madárkákkal. Szerencsés napom volt. Anya előzőleg meglepett egy egész miniatűr gépjárműparkkal. Beletapostam a gázba...Aztán négylevelűt találtam. Ne fald be? Naná!