Érthető okokból a délelőttöket Apa nem velünk tölti. Ha Anya legnagyobb örömére elég korán ébredek, van némi esélyem ahhoz, hogy ha csak egy pár perc erejéig is, de elszórakozzunk picit Apával mielőtt dolgozni megy. A rendelkezésünkre álló idő egyikünk számára sem elegendő...
Aztán délután, a kései ebédnél, mikor újra együtt van a nagy csapat, Anyával alig bírjuk megválaszolni Apa kérdésözönét: ma reggel Huni baba hánykor ébredt?, délelőtt aludt?, játszott?, mászott?, beszélt?, jó kedve volt?, nyűgös volt?, nevetett?, sírt?...És így tovább.
Apa mindent akar tudni, Apa semmiről nem szeretne lemaradni, de hát mint annyi más esetben, mint annyi sok másik családban, könnyen előfordulhat, hogy akkor szalad ki számon az első a-pa, akkor teszem meg életem első önálló lépését amikor Ő éppen vizet hajt...mások malmára.
Aztán délután, a kései ebédnél, mikor újra együtt van a nagy csapat, Anyával alig bírjuk megválaszolni Apa kérdésözönét: ma reggel Huni baba hánykor ébredt?, délelőtt aludt?, játszott?, mászott?, beszélt?, jó kedve volt?, nyűgös volt?, nevetett?, sírt?...És így tovább.
Apa mindent akar tudni, Apa semmiről nem szeretne lemaradni, de hát mint annyi más esetben, mint annyi sok másik családban, könnyen előfordulhat, hogy akkor szalad ki számon az első a-pa, akkor teszem meg életem első önálló lépését amikor Ő éppen vizet hajt...mások malmára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése