2012. március 25., vasárnap

Mini Mayhem strikes again...and again

Nem is olyan régen, a ráállni a csomagra nevű projektem még gyerekcipőben járt, viszont akkor ígéretet tettem arra, hogy míg egy darabban láttok nem adom ám fel.




Persze a közel fél évvel ezelőtti célkitűzés ma kissé nevetségesnek tűnik, hisz azóta játszi könnyedséggel veszek ennél nagyobb, szélesebb, magasabb és...veszélyesebbdon't tell anyoneakadályokat is. De várjunk csak! Mi történik itt? Ha csapkodom a bútort, akkor...az nekem fáj?

3 megjegyzés:

Mészely Réka írta...

A leendő fittneszedző! Anyuka nem csinálta utánad, Hunika? Pedig jó kis mozgás lett volna!

Zsolti írta...

oppá... peenka.. Hunika... eeement. na..

Huni baba írta...

Pelenkára fel, földre le! Egy-kettő! Egy-kettő! Gyere te is Zsoltika! :))

Szia keresztanya! Anyának megvan a jó mozgás fitnesz nélkül is: az edzés általában reggel nyolc óra körül kezdődik, de van úgy, hogy korábban, és van úgy, hogy éjnek idején, és este tízig tart. Délután Apa is csatlakozik a csipet-csapathoz, és igén, a fitneszedző én lennék...:))