"Nem áll szándékomban siettetni az időt. Tudom, hogy az igazi születésnapot a teljes év leteltével ünnepeljük, de engedjétek meg nekem, hogy elfújjak egy ½ gyertyát"- írta be jelen naplóba az én kedves bátyám, mikor kurta-farknyi élete féléves mérföldkövéhez kúszott-mászott. Most rajtam a sor, hogy kijelentsem, bár még előttem az élet, már a hátam mögött is van vajmi kevés, mégis számottevő belőle. Igaz egy napot késtem a bejegyzéssel, de ennyi egy nőnek megengedett, nemde? 40 esztendős koromra gyakorlok, amikor némi tétovázás és hebegés-habogás után az "Ön hány éves?" kérdésre huszonvalahánnyal válaszolok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése