Folytatódik a családi aranyköpések hete. Ismét nagy út előtt állunk. Mielőtt nyári turnénk újabb állomására indulnánk Anya szokás szerint a dokinénihez fordult, hogy átvegye a "túlélő csomagot".
-Inkább jöjjön be holnap a rendelőbe. -tanácsolta a doktornéni. Személyesen adnék át egy-két esszenciális tudnivalót, és receptet is írok a kompenzált gyógyszerekre. De a gyerek nélkül jöjjön! Nehogy összeszedjen valami betegséget a többi kisbabáktól.
Másnap reggel míg Anya a rendelőbe készült, addig Apával ketten reggeli sétánk előtt álltunk.
-Akkor nem viszed a babát? -tette fel Apa a konfliktusgeneráló fölösleges kérdést. Pedig jobb volna, addig én maradhatnék itthon. Ezer dolgom van...Nincs sok értelme annak, hogy mind a hárman libegjünk a városban, mint a csárdáskirálynő...
 |
| Ugyanaz a fél? |
-Nem libeg senki sehová! Jobb elkerülni a betegséget! Nem? Egyedül megyek. Hunikának meg aludnia kell, és ehhez a legalkalmasabb a tiszta reggeli levegő, úgyhogy ti menjetek a parkba...bááár, ha jobban belegondolok, neked is kellett volna jönnöd a rendelőbe. A doktornő azt mondta, sok mindent szeretne elmondani, így legalább egyik felét megjegyezném én, a másikat meg te... -nevetett Anya fizikai és szellemi fáradtságán, amire Apa a következő kérdéssel válaszolt:
-És mi van, ha mind a ketten ugyanazt a felet jegyezzük meg?
 |
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése