2011. június 16., csütörtök

Holnap péntek, és aztán...

...egy újabb hétvége veszi kezdetét. Együtt lehet a csipet-csapat. Egész nap. Nem csak délután, mint a hét folyamán, mikor Apa reggel dolgozni megy. Persze picit összekuszálódik ilyenkor a szokásos menetrend, de így van ez rendjén. Hétvégén, amikor a kora reggeli hajnali ébredés, evés és visszaalvás után az ablakomban ücsörgő madárkák vidám csicsergésére újra megébredek, mindig Apa érkezik széles mosollyal az arcán, és hopp, egy ugrással már bent is van mellettem.don't tell anyone Előzőleg gondosan behúzza a hálószoba ajtaját, hogy Anya pihenhessen még egy kicsit, és miután kisegítjük egymást az ágyikómból, együtt játszunk, huncutkodunk, csintalankodunk, nevetgélünk és tanuljuk, hogy mi a tenyeres, a fonák vagy az adogatás...oh go on







2 megjegyzés:

Adrienn írta...

Ezek a férfias programok, nekem is nagyon hiányoznak hét közben! Nálunk is apa jön be hétvégén, mert anya szeret nagyokat szundizni, de én nem győzőm kivárni!!! Apával viszont, mi is nagyon jól elvagyunk, mi az alpin technikát tanuljuk!

Vikike és Hunika írta...

Ez így nagyon jó, mert mindkettejüktől tanulunk különféle dolgokat, ami meg azonos tananyag, azt mindenki másképp "tálalja"...
Ebből a kombinációból a babaember csak nyerhet...:))