Síri csendben rendezem gondolataimat. Halkan írok naplómba, és benneteket is diszkrécióra kérlek. A titok, amit most felfedek maradjon köztünk. Bízom benne, hogy csínytevésem, melyben Apa volt a cinkosom nem jut Anya fülébe. Tény, hogy egy jó ideje már nem a babahintát, hanem a nagyobb gyerekeknek szánt hintát használjuk a játszótéren. A babahintával átdumáltuk a dolgokat, gyors és békés volt a "válás", viszont nem hiszem, hogy Anya is hasonlóan megértő, megbocsájtó és elnéző lesz...
2 megjegyzés:
Aki mer, az nyer!!!! Bátraké a szerencse!:))))
Anya szerint Apával picit túl sokat "merünk"...:) De igazad van Adrimama, az enyém a szerencse, mert szerető, gondoskodó, de ugyanakkor játékos és bolondos Szüleim vannak.
Megjegyzés küldése