Kalandos életutam pályáján futó csepp kis "szerelvény" új állomásra érkezett. Egyelőre nem tudni, mennyit és meddig állomásozunk itt, ám meglátásaim szerint elidőzünk még egy darabig, lévén, hogy én ebben a szerepkörben is remekül érzem magam, és nagyszerűen szórakozom. Másokon, és persze magamon. Hogy ebben az összevisszaságban, miként igazodunk el, és sikerül-e megtalálni a kiutat, az még a jövő titka. Addig is, Tisztelt ház! Kedves Apa! Édes Anya! És mélyen tisztelt mindenki! Isten hozott a "Nem akarok" stációba.
2 megjegyzés:
Nalunk, fel evig tartott ez az idoszak...
Hűha! Akkor bajban vagyunk, de mégsem akkorában, mint az egyik szomszédunk, akinek a hétéves kisfia cakkra hét éve ebben a megállóban álldogál. :))
Megjegyzés küldése