Ez egy rossz nap volt

Vontam le a konklúziót hétfőn este, pedig még nem ért véget a nap; hátra volt a meseolvasás, ám Apa minden igyekezete, remek előadókészsége, a mesék fantáziavilágának színes, festői tájai és bájos szereplői sem tudták feledtetni a szomorú tényt, hogy meghatározatlan ideig Vikike és Anya nélkül kell boldogulnunk. Tudom, ez egy kicsit egoistán hangzik, mert úgy tűnik ki belőle, mintha én lennék a (jobban) szenvedő alany, pedig nem így van.

Emberek és nők

Van egy jó szokásom, amit számomra érthetetlen okokból Szüleim rossznak minősítenek, éspedig: evés közben rajfilmeket, mesefilmeket, mondókákat és gyerekdalokat, valamint rockkoncerteket nézek, hallgatok.

No, nem azért, mert rossz a kaja, és valamivel el kell vonnom a figyelmemet a terítékről, mégis a figyelemmel kapcsolatos: koromból adódóan türelmetlen vagyok, és legyen bármilyen hihetetlenül finom és nyálcsorgató Anya főzte, egymagában nem elegendő ahhoz, hogy székhez, asztalhoz szögezzen 15-20 percig.

Ebből felnőttkorra evés közbeni újságolvasás lesz, feltéve, ha fennmarad addigra a "print".

Helyzetképek

"A testvéri szív színtiszta gyémánt, gyöngédsége határtalan!" Honoré de Balzac

Vikike érkezésével merőben megváltoztak a mindennapjaim. Már semmi sem a régi! Azzal semmi bajom nincs, hogy Szüleim rám irányuló figyelme azóta megoszlik kettőnk között: Anya és Apa komoly tartalékkal rendelkezhetnek, mert én egyáltalán nem érzem úgy, hogy horribile dictu!, háttérbe szorultam volna. A mi családunk nem a Red Bull vagy a Ferrari csapata, ahol a versenyzők egyikét egyértelműen másodhegedűsi posztba szerződik. Nincs kispad és nincsenek pótjátékosok.

Nálunk mindenki prímás, mindenki egyformán fontos, egyformán éhes és édes, álmos és bájos, játékos, durcás-dacos, huncut és gyerekesen gengszter, a mi családunk egy két Napos Naprendszer.

Mi a helyzet Vikike?

Felnézek

Életének utolsó éveiben tanultam csak meg édesapámat megölelni. Nyolcéves koromban - mint annyi más fiú - abbahagytam édesapám ölelgetését. "Férfias" akartam lenni. Húsz évig tartott, mire rájöttem: az igazi férfiak ki tudják mutatni érzéseiket. Andrew Matthews

Pislákoló gyertyafény

Második felvonásához érkezett tévés szerepléseim sora. Az elsőhöz hasonlóan ebben sem jutottam szöveges szerephez, de nem is ez a fontos. Úgy gondoljuk - azért a többes szám, mert az egész család nevében beszélek -, hogy a képen látható néma gesztus mélyebb üzenetet hordoz, mint bármiféle hangzatos, cifra szófecsérlés.

Aludj el szépen, kis Viki

A minap Anya felkérésére abban a megtisztelő és örömteli megbízatásban volt részem, hogy Vikike biztonságát vigyázzam, és közben szórakoztassam is. Én viszont arra gondoltam, hogy Anya bizalmát avval hálálom meg, hogy mindemellett el is altatom a húgicámat. Altatási módszernek a meseolvasást választottam, zenei kísérettel. Viki perceken belül mély álomba zuhant. 

Meseolvasás zenei kísérettel.

Tartalomjegyzék, lista és egyebek

Hangszerboltban

-Látod, Apa, ott vannak a hegedűk?

-Én egy hegedűt sem látok, Mackó!

-De, ott vannak! Nem látod?

-Nem...

-Ne butáskodj, Apa!

Bili 1. Székrekedés

Elég fura lehetett az ábrázatom bilizés közben, mert:

-Jön a kaka, Mókus?

-Igen, Anya, de nem tudom kinyomni...

Anya és lánya

Beney Zsuzsa: Anya dúdolja
Azt kérdezed tőlem, hogyan vártalak?

1 kérdés többet ér 100 keresésnél

Anya, nem láttad a fából faragott pengetőmet?

Én nem!

Hunika! Hová tűnt a fa alól a télapó-mézeskalács? Megetted?
Válaszom a címben.