Minden nap hétvége

Cím nélkül (Játék)

Eléggé ritkán fordul elő, de elismerem, hogy néha nehézségeim támadnak a nap végén amikor összegezni próbálom az aznapi eseményeket. Na nem azért, mert nem lenne miről írni, épp ellenkezőleg. Nálunk szinte megállás nélkül pörgés van. A kőbe vésett napirendi témák mellett mindig történik valami extra, valami váratlan és meglepő, amiről akár oldalakat is írhatnék. Aztán ott vannak a fotók, amikből soha nincs hiány. Még most sem értem, honnan van Anyának az a két plusz és láthatatlan keze, amivel a kamerát bűvöli. És honnan merít Apa plusz energiát, amit aztán esténként, altatás után arra fordít, hogy tolmácsolja Nektek mindazt, ami velem történt a nap folyamán. 

És aztán nekem se könnyű mindig aranyosnak lenni, és mint minden tollforgatót tollbamondót engem is néha cserben hagy a múzsám. Fotók és sztorik milliói közül szelektálva olykor elvesztem a fonalat. Elhagy az ihlet, vagy csak egyszerűen önmagam ismétlésének zsákutcáját kikerülve vakvágányra térek. Ha kedvetek van alkotni, kreatívnak lenni adjatok Ti címet a mai bejegyzésnek, a mai fotósorozatnak. Ha van kedvetek játszani, játszatok velem. Csak úgy a játék, a jókedv, a derű, a szeretet kedvéért.

Van nekem egy csíkos...

Roland Garros 2011

Labdagyerek, kérek még egy labdát!

Maximális koncentráció

Reszkessetek betörők Rafa, Nole, Fedex és a többiek

Melyikkel adogassak?

Ez milyen felület?

Picit meghúzom a húrokat...Time!

Próbálj meg...

...lazítani!

Nem győzlek tanítani,

hogyan csináld.

Kell egy kis áramszünet...

...időnként mindenkinek.

És aztán megint mehet minden tovább.

Vasárnapi desszert

Talpra magyar!

Magasban

Még egy pár nap, és a szó legszorosabb értelmében átlépem nyolcadik élethónapom küszöbét. Az elmúlt napokban fejlődésem egy fokozattal nagyobb sebességbe kapcsolt. Csak kapkodjuk a fejünket. Anya, Apa, baba. Az egész csipet-csapat. Míg kezdetben popsim nem szándékozott együttműködni velem, most szó nélkül engedelmeskedik és tökéletesen alkalmazkodik a legkülönfélébb ülőfelületekhez, annyira precízen, hogy már a fürdőkádban is bátran, segítség nélkül lubickolhatok. 

Süllyedek

A kúszómászás technikáját is sikerült tökéletesítenem. Sőt, már kiagyaltam a következő lépést is. Képzeljétek, ha igazi projekt menedzserként minden testrészemet koordinálom, már a lábra állás, nevezzük egyelőre feltápászkodásnak, is egész jól megy. Főleg az ágyikómban. A nagy lábra állás projektnek nem szabtam határidőt,  úgyhogy nem sietek. 

"Szállj, szállj..."

Annál jobban Anyáék. Akiket a változások azonnali intézkedésekre szólítottak. Ilyen gyorsan ember még reagált egy adott helyzetben. Annyira megijedtek, hogy "kirepülők a fészkükből", hogy leköltöztettek. Anya utasított, Apa végrehajtott, és a fokozott biztonság kedvéért alacsonyabb szintre helyezték kiságyam matracát.

Lélektükör

"Mit látsz, ha gyermek szemébe nézel?

Látsz-e bánatot, s ha öröme nagy,

Tudsz-e örülni mosolyának,
S vele sírni, ha bánata van?!

Fényárnyék

Ágyikómban