Mosolyra nyíló virág

Az elmúlt hetekben annyiszor hallottam már az "Itt a tavasz!" ténymegállapító örömfelkiáltást, hogy szinte már kínosnak is érzem leírni, de hát megérkezett, ez tagadhatatlan, sőt annyira igaz, hogy már el is távozott, hisz a napsugarak hatására bekövetkezett instant virágzás és az ezt követő káprázatos sziromhavazás, no meg a közel 30 fokos meleg testvérek között is inkább a nyár, mint a tavasz velejárói.

Ha már testvérekről és virágokról beszéltem, hadd mutassak Nektek pár remek fotót egy igen ritka, védett és felbecsülhetetlen értékű Virágról, a neve: Viktória.

Zsanna-manna

Virtuális fotóalbumaink egyikét lapozva jutott eszembe e sztori, és bár nem zsír-új, elmesélem Nektek. Amikor Vikike betegsége kis családunk női ágát néhány napra kórházba kényszerítette, Apával ketten vezettük a háztartást. Teszem hozzá: kifogástalanul.

Természetesen segítségben is volt részünk, és most az alkalmat kihasználva meg is köszönném a családomnak, zenésztársaimnak, a kiadónak, a producernek és Istennek... várj csak!, ez nem a Grammy-gála, szóval köszönet a család minden tagjának, akik önzetlenül álltak az ügyünk mellé.

Beszarás

Nem is annyira a hitetlenkedők, mint amennyire a "hihetetlenkedők" kedvéért mutatnám meg betűismereti és -összeolvasási készsége(i)m immár megkérdőjelezhetetlen bizonyítékát.

Bár beleadtam tudásom legjavát, elismerem, volt ahol kissé melléolvastam, volt ahol alá- vagy fölé-, olyan is volt, hogy egy vagy két oldallal korábban vizualizáltam egy-egy mondókát, de összességében nincs mibe belekötni. Apró hibáimnak, mi több, enyhe szorongásomnak az okát a slusszpoénban fedem fel.

Képriport: látogatóban Nóránál és Lillánál

Rendhagyóra sikeredett a tegnapi déli sétánk. Végre! Imádunk a városban és a parkban lófrálni, az otthon-belváros útvonalon található összes játszóteret sem adnánk oda semmiért, viszont kell néha a helyszín- és környezetváltás, egy kis vérfrissítés mindig jól jön.

A még félénken ébredező tavasz ringatásában Nóra és Lilla zöldellő udvara, és saját, személyre szabott játszótere a megfelelő helyszín volt arra, hogy az időjárás miatt kissé szomorkás hangulatú vasárnapot kellőképpen felvidítsa, jócskán javítva mindannyiunk kedélyállapotán. Beszéljenek tovább a képek!

Mesés varázspálca

A tegnapi billentyűzetbillegetésem sikerén felbuzdulva, ma ismét jelentkezem: ezúttal a copy-paste funkciót próbálom ki; úgy hallottam, hogy ezen egyszerű, kétlépéses ujjmozzanat segítségével egyesek egész szép, doktori címmel felvértezett karriert futottak be.  

Egy nagyon szép, szülőknek és gyermekeiknek egyaránt tanulságos idézetre bukkantam, ezt szeretném megosztani Veletek, egy pár fotó kíséretében, abban reménykedve, hogy ugyanez dukál arra az esetre is, ha a mesét nem szülő, hanem tesó olvassa.

VikiLeaks

Rettenetes fáziskésésben vagyunk! Annyi beszámolni valónk van, lenne, hogy Dunát rekeszthetnénk velük. Kifogásunk, mentségünk is van, lenne arra, hogy  - immár jó ideje  - miért nem hozakodtunk elő újdonságokkal, de nem akarunk mentegetőzni, vagy kibújni a felelősség alól, elvégre egy napló úgy napló, ha napirenden ír bele az ember. Igen ám, de emberkék terveznek, víruskák végeznek... No, de micsoda szemtelenség, hogy be sem mutatkozok Nektek, csak fecsegek, mint locsi-fecsi Viki?! A nevem Viktória, Kerekes Viktória, mától kezdve bátyuskám fémjelezte napló társszerzője leszek. Hurrá!